15 kedves olvasmányom (könyvajánló)

Tudom, tudom: Ez a felület elsősorban a zenének van szentelve. Mégis miért kell az irodalmat is belekeverni?!

Véleményem szerint a próza és a líra nem állnak annyira távol egymástól. És attól függetlenül, hogy nem pontosan ez az evveladalban fókusza, egy kis beszéd a könyvekről sosem árthat senkinek.

Szeretem a könyveket és még jobban szeretek a könyvekről beszélni - ezért indítottam egy sorozatot az instagramon, amiben egy hónap alatt bemutatotam a nekem legkedvesebb könyveket. Íme az első 15.

1. Sylvia Plath - Az Üvegbúra

Sylvia Plath az angolszász irodalom egyik legérdekesebb alakja. Ünnepelt költő, aki egész életén át depresszióval küzdött, ami végül tragikus módon az életét is elvette. Az üvegbúra című könyvében ezekről a tapasztalatairól és első öngyilkossági kísérletéről ír. A könyv témája az útkeresés, a kapunyitási pánik, egy fiatal tehetség bizonytalansága és egy fiatal nő helykeresése a világban. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, még azoknak is, akik ódzkodnak az ilyen, 'nehezebben emészthető' témáktól.

Már a regény első sorai is zseniálisak:

"Forró, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban."

2. Mona Awad - Antilányregény

Amennyire cringe a cím magyar fordítása, annyire jó Mona Awad könyve a diéta-kultuszról és a nőkre nehezedő nyomásról, hogy VÉKONYAK legyenek. A könyvben a főszereplő súlyával folytatott harcát követhetjük végig - ahogy XXL-es méretről lassan XS-es méretre zsugorítja le a testével elfoglalt helyet a világban. Nagyon érdekes olvasmány, ami felveti a kérdést: tényleg van értelme ennek az egész önkínzásnak; illetve mennyire függ a boldogság az ember ruhaméretétől?

3. Lev Nyikolajevics Tolsztoj - Anna Karenina

Egy ikonikus történet, amit senkinek sem kell bemutatni. Tolsztoj egy zseni - máshogy nem is lehetne végigolvasni 1500+ oldalt. Nem csak íróként, de pszichológusként is remekel - ennél élethűbben nem lehetne megírni az emberi természetet. Lenyűgözött az a pontosság, amivel különböző karaktereket és dilemmáikat bemutatja az író. Aki még nem olvasta ezt a klasszikust, annak csak azt tudom mondani, hogy megéri a ráfordítandó időt.

4. Charlotte Bronte - Jane Eyre

Volt egy időszak az életemben, amikor teljesen rá voltam függve azokra a romantikus könyvekre, amikből kosztümös BBC sorozatokat és filmeket gyártanak. Ha őszinte akarok lenni, akkor ez az időszak azóta is tart. Szerintem az összet Jane Austen és Bronte nővérek által írt könyvet olvastam. Ezen kívül az összes létező feldolgozást láttam. Sokszor.

A könyvek közül személyes kedvencem a Jane Eyre - talán azért, mert ez a történet valahol középen helyezkedik el a cukormázas Büszkeség és Balítélet és a sok helyen inkább thriller-horror műfajba tartozó Üvöltő szelek között. Realisztikusan romantikus - ha egyáltalán létezik ez a kifejezés.

A másik kedvenc könyvem Jane Austentől a Megygőző érvek - hasonló okok miatt.

A filmek közül nem tudok és nem is akarok választani. Mind fantasztikus, amikben megjelennek a fodros szoknyák és csipkés esernyők!

5. Markus Zusak - A könyvtolvaj

Az egyik legkedvesebb könyvem a legkedvesebb könyveim közül. gyönyörű és megható történet az emberi jóságról - nem tudom összeszámolni, hogy hányszor sírtam olvasás közben rajta. Egy mondhatni lerágott (bár nem hinném, hogy annyit lehet megírni/filmre vinni a második világháború borzalmait, mint amennyire a valóságban szörnyűek voltak azok. Pláne addig, amíg nem tanulunk belőlük globálisan valamit...) kerettörténet egy teljesen rendhagyó perspektívából - a Halál szemszögén át - elmesélve, zseniálisan megírva. Ez a könyv szó szerint egy kincs, amit olvasás után örökké a szívedben hordhatsz.

Már rögtön az első oldalon egy ilyen idézettel találkozhatunk:

Egy apró kis tény

Meg fogsz halni

6. Rainbow Rowell - Fangirl

Rengeteg úgynevezett 'tini-irodalmat' olvastam. Megvolt az összes Meg Cabot (Neveletlen hercegnő és a többiek szerzője), John Green (ő írta a Papertown, Fault in our stars és Looking for Alaska c. könyveket) és Leiner Laura kötet. A felsorolást persze tovább is folytathatnám...

Ezek közül talán Rainbow Rowell 'Fangirl' című könyve a kedvencem, bár be kell vallanom, néhány évvel idősebben már sokszor azon kapom magam, hogy idegesít a főszereplők bénázása ezekben a könyvekben. Mégis, valamiért (talán nosztalgiából?) azon kapom magam, hogy újra és újra a kezembe veszem kedvenc tinádzserkori könyveimet. A Fangirl-t például nem is tudom hányszor olvastam újra. Ez egy nagyon cuki történet, ami sok tini könyvvel ellentétben mélyebb témákat is érint.

7. Szabó Magda - Születésnap; Álarcosbál

Ezzel a lendülettel akár Szabó Magda összes könyvét felsorolhattam volna, hiszen nem volt olyan könyve az írónőnek, amit ne szerettem volna. Az Abigél-től a Für Elise-ig, a Régimódi történet-től Az Ajtó-ig nincs olyan Szabó Magda történet, ami nem nyűgözött volna le. Most mégis ezt a két ifjúsági regényét emelem ki, hiszen talán az össze mű közül ezeket olvastam a legtöbbször. Évente egyszer előveszem az egyiket vagy másikat és végigolvasom együltő helyemben. Közben persze bőgök, mint egy hülye - annyira szépek és meghatóak ezek a történetek.

8. Pfliegel Dóra - Feleséged története

A 24.hu-n olvastam egyik reggel egy részletet Pfliegel Dóra könyvéből amikor azon kaptam magam, hogy később egész nap az ott olvasok szavak járnak a fejemben. Kíváncsi voltam a történet folytatására, ezért még másnap megrendeltem a könyvet. Szerencsére nem kellett csalódnom: a történet többi része is ugyanazzal a fanyar humorral átitatott, könnyed és szórakoztató stílusban volt megírva, mint az a bizonyos részlet, ami behúzott engem.

Pedig maga a téma nem ilyen laza - egy szerelem alakulását és nehézségeit mutatja be életszerűen és reálisan. A férfi-női kapcsolat dinamikája, a házasság happy-end utáni oldala és a mindennapi élet gondjai mind megjelennek a könyv oldalain. Sajnos azt vettem észre magamon, hogy egyre nehezebben ülök le olvasni, ezért nagy becsben tartom azokat a könyveket, amiket este a könnyű, de üres szórakozást kínáló netflix helyett is van kedvem a kezembe venni.

https://24.hu/kultura/2020/01/01/valas-pszichologia-matine/ - Itt olvasható az a bizonyos részlet a könyvből.

9. Albert Camus - Közöny

Néhány éve hagyomány nálam, hogy születésnapomra 'meglepem' magam egy könyvvel az egyik mozgó antikváriumról. Egyik évben ez a könyv került a kezeim közé. Ismertem már előtte is, sőt, talán még a vizsgaolvasmányok listáján is szerepelt az egyik irodalom órámra az egyetemen. Akkor nem sikerült a vizsga előtt elolvasnom - csak a rövidítetett: de annak alapján, amit abből megtudtam a műről, terveztem hogy egyzser 'rendesen' is kiolvasom. Ez megtörtént és azóta is a kedvenc könyveim között tartom számo a Közöny-t (ami 'Az Idegen' címmel is megjelent Magyarországon). Meghatározó olvasmány Camus abszurd ciklusából az abszolút közönyről, ami a regény főszereplőjének egész életét feltölti.

Abban talán nem vagyok biztos, hogy mi érdekel valójában, de hogy mi nem érdekel, abban egészen biztos vagyok.

10. J. K. Rowling - Harry Potter sorozat

Nem tudom leírni, mit jelent nekem ez a sorozat.

- After all this time?

- Always

11. Alice Munro - Mennyi Boldogság

Alice Munrot sok helyen a kortárs novella mesterének nevezik - nem is alaptalanul. A kanadai írónőnek 2013-ban ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Engem is rögtön lenyűhözött a Mennyi boldogság címmel megjelent novellagyűjteménye, amit még anno a helyi könyvtárból kölcsönöztem ki. Aztán végül annyira megtetszett, hogy olvasás után megvettem magamnak, hogy mindig a kezem ügyében legyen otthon is.

Szeretek novellákat olvasni, de néha nem kötnek le, nem ragadnak meg annyira az egymás után következő történetek, hogy egy egész kötetnyit végigolvassak belőlük. Általában kettő, maximum három történet után feladom a kötet továbbolvasását. A Mennyi boldogság esetében az máshogy volt - egymás után olvastam az írásokat, épp csak egy szusszanásnyi idót hagyva közöttük, hogy egy kicsit elmerengjek az olvasottakon.

12. Operamesék

Nem mondható, hogy sokat tudok az operák világáról. Még életemben nem volt opera előadáson, és ha teljesen őszinte akarok lenni, nem is igazán vonz ez az egész műfaj. Ez a könyv mégis az egyik kedvencem. Ilyen laikusoknak, mint én, írja le - mint egy mesét - a leghíresebb operák történetét, így szórakoztva bővithetjük az alapműveltségünk. Ennek a könyvnek hála tudom például, hogy miről szól az Aida vagy a Figaró házassága. Hiába a cím, nem csak gyerekeknek való olvasmány!

13. Arthur Golden - Egy gése emlékiratai

Viszonylag fiatalon olvastam az Egy gésa emlékiratai-t - csak arra emlékszem, hogy még bőven általános iskolába jártam, amikor valahogyan a kezembe került ez a könyv. Valószínűleg azért emeltem le a polcról otthon, mert nagyon tetszett a borítója. Ez volt az egyik első 'felnőtt' könyv, ami úgy igazán megfogott. Utána rengetegszer olvastam újra - nagyon érdekelt az az izgalmas, egzotikus kultúra, aminek szokásait a könyvön keresztül ismerhettem meg. Megfogott Japán, annyira, hogy még egy szánalmas kísérletet is tettem a nyelv megtanulására (kivettem egy magyar-japán szótárt a könyvtárból). A kultúrán kívül természetesen maga a történet is nagyon tetszett - a csodás, első látásra lecsapó, mindent elsöprő szerelem története.

A könyvből készült filmet is szeretem, de az igazi élményért érdemes mélyebbre merülni ebben a világban és a könyvet is elolvasni.

14. J.D.Salinger - Zabhegyező

A Zabhegyezőt-t modern amerikai irodalom órára kellett elolvasni az ELTEn - azóta is az egyik kedvenc kötelező olvasmányom. Ez egy coming-of-age sztori, amiben a fiatal főszereplő keresi a saját útját. Abban az élethelyzetben, amiben akkor voltam, amikor a kezembe került a Catcher in the Rye nagyon át tudtam érezni Holden Caulfield (a főszereplő) gondolatait és érzéseit. Angolul olvastam, ezért nem tudok ítéletet alkotni arról, hogy melyik fordítás (két fordítás jelent meg Magyarországon: Zabhegyező vagy Rozsban a fogó) a jobb, de ettől függetlenül bármelyik változatot bátran ajánlom mindenkinek.

15. Ken Follett - Évszázad-trilógia

Mindig is nagyon szerettem a történelmet. A gimiben az egyik kedvenc órám volt; töri faktra jártam; történelemből érettségiztem emelt fokon és később a szakdolgozatomat is angol történelemből írtam. Nyilván ennek is köz van ahhoz, hogy ennyire beszívott magába Ken Follett Évszázad-trilógia-ja, ami a tragédiákban bővelkedő huszadik század történelmén kalauzolja végig az olvasókat több főszereplő narratíváján keresztül.

Viszont, mielőtt elijesztenék mindenkit, aki nem ekkora történelem-fan, el kell mondjam, hogy ezt a három vaskos kötetet nekik is csak ajánlani tudom. Hiszen a majdnem kétezer oldalon a történelem inkább csak egy keretbe foglalja az eseményeket. A hangsúly az egyéni sorsokon van: több család országhatárokon átívelő történetét követhetjük végig 1914-től 2009-ig. Van benne szerelem, árulás, öröm, bánat, sok megható és megindító jelenet, meg persze némi szomorúság és szenvedés.

Hogy a szórakozás mellett pedig még tanulunk is egy kicsit a múlt eseményeiről, az csak hab a tortán.